Nemzetiségek

Mit jelent ma Magyarországon az a szó, hogy tót, rác, sokác, sváb, szász, cipszer, oláh? Sorolhatnánk az elmúlt évszázadokban itt, a Kárpát-medencében letelepült nemzetiségek neveit, akikről már csak néhány közhely, általánosítás maradt fenn a köztudatban. Ritkán tesszük fel a kérdést: hogy is éltek, gazdálkodtak, ünnepeltek az alföldi tótok. Még ritkábban gondolunk arra, hogy az egyes nemzetiségeket különböző vagyoni helyzetű, foglalkozású, képességű egyének alkotják, akik sok mindenben hasonlítanak, de sok mindenben el is térnek a magyar parasztság szokásvilágától. Hogyan kaphatunk ma hiteles képet egy-egy település mára már asszimilálódott, de egykor idegen ajkú, sajátos kulturális jegyeket hordozó lakóiról? Ha szeretünk utazni, Magyarország tájházai között többet is találunk, amely a nemzetiségek jellegzetes életmódjába enged bepillantani.

Szláv
A magyarországi nemzetiségek között tarka színfoltot alkotnak a különböző szláv népcsoportok. Szláv népek már a honfoglalást megelőző időkben éltek a Kárpát-medencében, azonban a ma is ismert szláv nemzetiségek többsége vagy a török elől menekülve, vagy a török kiűzését követő uralkodói és földesúri telepítések folyamán érkezett Magyarországba.

Német
Közismert tény, hogy hazánkban az államalapításkor már éltek németek. Tervszerű telepítésről azonban csak a 12. századtól, II. Géza király politikájának köszönhetően beszélhetünk. Ettől kezdve érkeztek tömegesen kézművesek, bányászok, parasztok - elsősorban erdélyi, észak és nyugat magyarországi - városainkba, falvainkba.

Román
Annak ellenére, hogy a történelmi Magyarország román nemzetiségű lakóinak többsége a világháborúkat követően Romániához került, ma is több mint 10 ezer román nemzetiségű állampolgárunk van.