Vallás

A hagyományos paraszti kultúrában a vallás természetes része volt az életnek, az emberek magától értetődően énekeltek és imádkoztak. A különböző egyházakhoz kötődtek az emberi élet fordulói, az év nagyobb ünnepei. A vallás sok tekintetben meghatározta, hogy milyen tárgyakkal vették körül magukat az emberek, melyik ünnepet tartották fontosnak. Ugyanakkor a népi vallásosság nemcsak a hivatalos egyházi liturgiát tartotta szem előtt, hanem szokásaiban tovább éltetett pogány hagyományokat, az egyházi doktrínák által már nem támogatott kultuszelemeket, vagy szervesen integrált, más népektől, vallásoktól átvett sajátosságokat. Emiatt még egy valláson belül is országszerte különböző hagyományok emlékét fedezhetjük fel.

Római katolikus
Magyarországon (Horvátország nélkül) 1910-ben a lakosság 49,3%-a, 1920-ban a 63,9%-a római katolikusnak vallotta magát. A katolicizmus hazánkban mindenütt jelen volt, a Dunántúlon, a Dunától északra, a Duna-Tisza közén és a Bácskában került túlsúlyba.

Református
Magyarországon (Horvátország nélkül) 1910-ben az ország lakosságának 14, 3%-a, 1920-ban 21%-a vallotta magát reformátusnak. A reformátusok, néhány kivétellel szinte teljes egészében magyarok voltak. Tájegységeink közül jellegzetesen református vidék volt a Hajdúság, Bihar, Kalotaszeg, az Ormánság, a Kunság, a Szilágyság, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa megye.

Evangélikus
Magyarországon 1910-ben a népesség 7,1%-a, 1920-ban 6,2% vallotta magát evangélikusnak. A legtöbb evangélikus németül vagy szlovákul beszélt. Az egyház hívei között szerepeltek még magyarok, valamint egészen kis arányban szlovénok. Az evangélikus egyház tanításai Luther Márton (1483-1546) gondolatain alapulnak.

Görög keleti, görög katolikus
Magyarország lakosságának 1910-ben 11%-a vallotta magát görög katolikusnak, 12, 8%-a görög keletinek. 1920-ban, a trianoni békeszerződés következtében már csak a népesség 2,2%-a volt görög katolikus és 0, 6%-uk görög keleti. A számok jól mutatják, hogy a hagyományosan görög keleti szerbek és románok, valamint a görög katolikus ruszinok, illetve románok az utódállamok állampolgárai lettek.